2013. január 29., kedd

Mini pizza Giorgio Locatelli receptje alapján

Sok kedvenc szakácskönyvem van, ezek közül az egyik Giorgio Locatelli könyve az Ízek Itáliája- Tankönyv haladóknak, kézikönyv séfeknek. Alaposan bemutatja a különböző alapanyagokat és felhasználási módjait, rengeteg receptet közöl, megtanít különböző fortélyokra és érdekes történeteket mesél a családjáról és Olaszország különböző tájairól.

Ezúttal mini pizzát készítettem a könyvből, praktikus gyerek vacsorának tűnt, még akkor is ha a gyerekek szeretik a puha tésztát. Ez a pizza vékony és ropogós, a szerző úgy tartja, ami nem ilyen az nem pizza.















Mini pizza

Hozzávalók:

- 374 gramm kenyérliszt
- 200 ml 20 fokos víz
- 60 ml olívaolaj
- 10 gramm friss élesztő
- 10 gramm só



A tészta hozzávalóit a só kihagyásával 3 percig keverjük a mixer csavaros részével egyes fokozaton, majd a sót is hozzáadva folytatjuk további 6 percig kettes fokozaton. A tészta akkor jó, ha ragacsos.

A tésztát munkafelületre tesszük, de nem használunk még lisztet. Kinyújtjuk, hajtogatjuk és az ujjainkkal lyukakat fúrunk bele. Ezt nevezik az olaszok colomba, azaz galamb módszernek.

Locatelli azt mondja, hogy az olaszok gyúrás helyett hajtogatják a tésztát, így levegő kerül bele és a kész kenyér könnyebb lesz. Tehát a tésztát téglalap alakúvá nyújtjuk és az ujjainkkal mélyedéseket fúrunk bele, majd fentről hajtjuk középig, aztán lentről pedig ráhajtjuk a tésztára. Minden hajtásnál lyukakat fúrunk bele.
Ezután a tésztát 45 fokos szögben elfordítjuk és megismételjük az egész hajtogatást.

Mikor ezzel készen vagyunk, hagyjuk a tésztát 20 percig pihenni.

Ezután egy deszkát belisztezünk és a tésztát kinyújtjuk vékonyan. Közben előkészítjük a felületet amin sütni fogjuk a pizzákat. Ez lehet a tepsi hátoldala is, de lehet sütőkő is.

Egy kicsi karikával kiszaggatjuk a pizzákat. Locatelli 5-6 cm átmérőjű karikát használt, én egy kicsivel nagyobbat.

Ezután a korongokat hűtőbe tesszük 4- 8 órán keresztül.

A sütőt felmelegítjük a legmagasabb fokozatra. Én 250 fokra tudtam melegíteni, magasabbra nem. Beletesszük a sütőbe azt a felületet is, amin sütni fogjuk a pizzát.

Kivesszük a hűtőből a pizza korongokat, megszurkáljuk villával, rátesszük a feltétet és betesszük a sütőbe.
7- 10 percig sütjük, de ez nyilván függ attól, hogy milyen meleg sütőbe tettük és mennyire vastag a tészta.

Én paradicsomos tonhalas tölteléket tettem a tetejére,melyet leszórtam grana padano-val és tálaláskor lelocsoltam olíva olajjal. Én most nem írnék ehhez receptet, de hasonlót találtok ezen a linken.

Locatelli szardellamártással kínálja ezt a pizzát.

Bagna cauda mártás:

Ez egy észak- olaszországi, egészen pontosan lombardiai recept. 

Hozzávalók:

- 3 gerezd fokhagyma
- 3 evőkanál tej
- kisebb szardellakonzerv leszűrve
- olívaolaj
- 1 teáskanál vaj

A fokhagymát felforraljuk a tejjel, majd kicsi lángon puhára főzzük a tejben a fokhagymát. Egy kisebb lábost erre ráteszünk és beletesszük a  vajat, a szardellát és egy kevés olívaolajat. Addig tartjuk felette, míg felolvad. Ezután szitán átnyomjuk. A fokhagymát egy kevés tejjel összetörjük és hozzákeverjük a szardellához. Ha szükséges higítjuk olívaolajjal.

Locatelli ezzel a mártással keni meg a pizza tésztáját és rátesz még paradicsomkarikákat és olívabogyót.


Giorgio Locatelli 

1964- ben született Corgeno- ban, Észak- Itáliában. Olaszországban tanult főzni, nagyanyjától Vicenzina Tamborinitől kapott kedvet a főzéshez. Alfio nagybátyja és felesége, Louise szállodát és éttermet vezettek a Comabbio tó partján. Unokatestvérei pedig pékséget nyitottak Milano mellett, Gallarate- ban.
Kezdetben pincér szeretett volna lenni, de ügyetlensége miatt a konyhára került segíteni. Már 10 évesen segített a család éttermében, persze hámozni és darabolni. Az első igazi munkahelye egy varesei étterem volt az Il Passatore, amely híres volt a konyhájáról, a borairól és a fatüzelésű grilljéről. Locatelli a grill részleget kapta, mely nagyon tetszett neki.
Könyvében elmeséli, hogy iskola után Vicenzina várta őket ebédre és már reggel ébredéskor közölte vele, hogy mi lesz az aznapi ebéd. A család sokat törődött a szálloda éttermével és tulajdonképpen a kedd volt az a nap, amikor mindenki együtt volt az asztalnál, mert akkor az étterem nem működött.



"Éveken át figyeltem, ahogy a nagymamám az egész családra főz, de leírt receptet egyszer sem láttam a konyhában. (...) A mai napig nehezemre esik előre megtervezni, alaposan átgondolni egy ételsort, anélkül, hogy láttam volna, mit is hoztak a szállítók a konyhára, vagy hogy mit lehet éppen a piacon kapni. Amikor először jártam Londonba, a Savoy étteremében dolgoztam, és döbbenten láttam, hogy minden kőbe van vésve. Amióta viszont saját konyhát vezetek, addig semmiről nem döntünk, amíg nem láttuk az aznapi húst, halat vagy zöldségeket, nem tudjuk mi friss és megfelelő minőségű. Szívből, ösztönösen főzünk, megadjuk a tiszteletet az ételnek. Ahogy a nagyanyám is tette."

Később dolgozott Svájcban, majd Londonban a Savoy Hotelben Anton Edelmann mellett. Kezdetben szakácssegéd volt, aki a mise- en- place -ért felelt, mely tulajdonképpen az ételek előkészítését jelentette. Ezután került a mártásos részlegre, majd konyhafőnök- helyettes lett. Négy év után Párizsba költözött. Anton Edelmann segített neki helyet kapni a két Michelin csillagos Laurent-ban. Elmeséli a könyvében, hogy a különböző pürék elkészítését itt tanulta, mert Olaszországban csak a gyerekek eszik.
"A franciák alaplé- és mártáskészítési technikái is sokkal kifinomultabbak, mint az olaszoké, akik leginkább könnyű , csak csontból és zöldségekből készült alapléket használnak" A franciák a csontot és a zöldséget először sütőben megpirítják, majd ezután teszik fel főni és folyamatosan eltávolítják a tetejéről a habot. Vörös - és vadhúsokhoz pedig az alaplét tovább sűrítik és hozzáadnak vörösbort. Ez Olaszországban ismeretlen. Párizsban az alapanyagok minőségére fordították a legnagyobb figyelmet.
A Laurent után a Tour d'Argentbe került, de itt nem érezte jól magát. Locatelli hazament Olaszországba, majd újra Londonba költözött, ahol az Olivo nevű olasz éttermet segített megnyitni. A hely hamar befutott, anyagilag is sikereket hozott. Ezután következett a Red Pepper, ahol először sütötték a pizzát Londonban fatüzelésű kemencében. Feltétként friss bivalymozzarellát kínáltak, sonkát, rukolát és bazsalikomot. 1995- ben megnyitották a Zafferano-t, mely 1997- ben megkapta első Michelin csillagát. 2002- ben nyitotta meg a Locanda Locatelli-t, mely ma is működik London szívében. Locatelli azt írja a könyvében, hogy Franciaországban tanult meg főzni, Londonban pedig felnőtté vált.

Locanda Locatelli, 8 Seymour Street, London W1H 7HZ
020 7935 9088




2013. január 25., péntek

Huszárcsók

Ezt a receptet már régóta el akartam készíteni, most végre volt rá alkalom. Az Ínyesmester szakácskönyvében található a Teához valók, minyonok fejezetben.  Egyszerű, elronthatatlan és tartós sütemény. Kezdők is kipróbálhatják nyugodtan. Viszonylag gyorsan elkészül, nekem ez a mennyiség egy tepsiben elfért, igaz elég szorosan raktam őket.

Hozzávalók:


- 17 és fél dkg liszt
- 14 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- 2 tojás sárgája
- fél citrom reszelt héja

- 1 tojás fehérje
- baracklekvár a közepébe
- 10 dkg mandula darabokra vágva

Sütés előtt



Elkészítés:

A lisztet összekeverjük a cukorral és belemorzsoljuk a vajat.

Hozzáadjuk a reszelt citromhéjat és a tojássárgákat. Összegyúrjuk és golyókat formázunk belőle.

Minden golyót tojásfehérjébe mártunk, az ujjunkat belenyomjuk a tészta közepébe, a széleit pedig beleforgatjuk a mandulába. Szebb, ha hámozott mandula pelyhet használunk, én ezúttal nem azt használtam, de hogyha be tudjátok szerezni, akkor sokkal jobb.

Egy tepsi aljába sütőpapírt teszünk és kivajazzuk. Erre ráhelyezzük a mandulás süteményeket.

180 fokon sütjük körülbelül 20 percig, de érdemes azért figyelni.

Amikor elkészült hagyjuk hűlni a tepsiben, mert törékeny.

A közepébe lekvárt teszünk. Természetesen bármilyen lekvárt használhatunk, de az eredeti receptben baracklekvár szerepel.




Többször írtam, hogy Magyar Elek könyve az egyik kedvencem. Most is szeretnék belőle idézni.

"Ötórai tea, és ami hozzá való:

Az angol five o' clock tea, magyarul ötórai tea elnevezése és fogalma lassanként valósággal kiszorítja a francia 'zsúr' szót a pesti ember szótárából. A hajdan itt nálunk is oly népszerű zsúr, amely szinte járvány módra terjed el annak idején az egykori jámbor, kávés, kompótos, kuglófos 'uzsonnák' helyett, szemmel láthatóan mindinkább elangolosodik. Nem csak azon látszik meg az anglikanizálódás e folyamata, hogy a csészékből a szalmasárga orosz- kínai karavántea helyett zöldesbarna angol- indiai tea szinte kábító illata párolog felénk. Nem csak azon, hogy szakértő helyeken az igazi szendvics, amely tudvalevően két egymásra helyezett vajjal megkent, kaviárral vagy más ínyencfalattal megtöltött zsemlye- vagy kenyérszeletekből áll, elfoglalja jogos helyét az asztalkákon az eddig divatos fél szendvicsek mellett. Nemcsak abban hogy az angol kekszek, 'gingerbread'-ek (gyömbéres sütemény) változatos sokfélesége mind nagyobb arányokat ölt, hanem abban is, hogy a délutáni összejövetelek ideje hovatovább inkább a londoni szokásokhoz igazodik, mint a párizsihoz. Korábban kezdődik, csakugyan öt óra tájban, de korábban is végződik, hogy a házigazdák és vendégeik kölcsönösen ne zavarják egymást  további esti programjukban.  Lassacskán a mi közönségünk is megszokja, hogy ahova ötórai teára hívják, oda nem hét órakor kell beállítani. Hét óra tájban már oszladozik a társaság, mert nemsokára kezdődnek a színházak és hangversenyek. A huzamosabb együttlét ideje a késő este, a vacsorára vagy a vacsora utáni teára hívottaké.
A teakultusz a five o' clock teák intézményével nőtt nagyra, s növekedésével együtt járt, hogy megsokasodtak a teához kívánatos sós és édes ennivalófélék is."

Ezután következik a könyvben több mint 150 édes és sós recept. Én most ezek közül a fent látható Huszárcsókot választottam.

2013. január 22., kedd

Kakaós muffin müzlivel

Nem vagyok nagy muffin rajongó, ennek dacára többször ettem finomat, és készítettem is már néhányszor. A gyerekek nálunk is szeretik, gondolom majdnem mindenhol így van. A mostani muffin müzlivel készült, amiben kukoricapehely, zabpehely, mazsola volt. Ha nem üzleti müzlit szeretnétek beletenni, akkor használjatok zabpelyhet, kukoricát, mazsolát, csokidarabkákat, bármilyen szárított gyümölcsöt, csak ne tegyetek többet 100 grammnál.  Ez a muffin nem túl édes, nekem jól esett hozzá a fehér csoki.

Hozzávalók:


- 150 gramm liszt
- 30 gramm kakaó
- 100 gramm müzli
- 2 teáskanál sütőpor
- 1 csipet só
- 2 tojás
- 125 gramm cukor
- 100 ml olaj
- 150 ml joghurt 100 ml vízzel összekeverve


Elkészítés:

- A tojásokat a cukorral addig keverjük, míg a tojás színe kivilágosodik.

- Hozzáadjuk az olajat és a joghurtot.

- A lisztet összekeverjük a kakaóval, a sóval, a sütőporral és a müzlivel.

- A száraz hozzávalókat a tojásos masszához adjuk. Jól megkeverjük.

- Egy muffin sütőbe teszünk sütőpapírkákat vagy kivajazzuk a formákat.

- Belekanalazzuk a tésztát, úgy hogy hagyunk helyet, mert megnőnek.

- 180 fokon sütjük 20 percig.

Dekorálás:

Bárhogyan, bármivel csak fantázia és ízlés kérdése. :)
Én fehércsokit olvasztottam gőzfürdőn és azt kentem a tetejére.
Megszórtam néhányat csokoládé darabokkal, a többit pedig színezett kókuszreszelékkel.




2013. január 20., vasárnap

Kávés panna cotta fehér csokoládéval és erdei gyümölcsös öntettel


Szeretem a panna cotta-t, mert egyszerű elkészíteni, szép és nagyon finom is. Sokféleképpen kipróbáltam már. Nem szeretem, ha túl kemény, szerintem akkor jó, ha krémes és kissé lágy. Emiatt nem szabad a zselatint túladagolni. Ez a recept eredeti formában Viveka Sandklef Fiatal, világjáró svéd lány kísérleti nyulakat keres, akik megkóstolnák főztjét című kötetében található. Az Alexandra kiadó gondozásában jelent meg 2007-ben. A könyv nagyon tetszik nekem, több olyan receptet is tartalmaz, melyet ki fogok próbálni egyszer.
A szerző kávés panna cotta-ján kicsit változtattam. Tulajdonképpen az én jól bevált kávés receptemet használtam, a fehér csoki és a gyümölcsmártás viszont változatlan formában készült el.  

Hozzávalók:


- 400 ml tejszín
- 200 ml 3,5 százalékos zsírtartalmú tej
- 3 evőkanál instant kávé
- 3 evőkanál cukor- vagy 45 gramm cukor
- 15 gramm lapzselatin


- 160 gramm fehér csokoládé


Erdei gyümölcsös öntet:

- 200 gramm fagyasztott erdei gyümölcs
- 3 evőkanál porcukor
- fél zöldcitrom leve és reszelt héja
- 50 ml víz


Elkészítés:

A lapzselatint vízbe áztatjuk néhány percig.

A tejszínt és a tejet felforraljuk a cukorral, majd belekeverjük a kávét.

Ezután lecsöpögtetjük a zselatint és alaposan elkeverjük a kávés tejszínben.

Megvárjuk míg langyos lesz. A formákat bevizezzük és beletöltjük a panna cotta-t.
A vizezés azt a célt szolgálja, hogy könnyebb legyen kivenni a  formából.

Néhány órára, vagy egy éjszakára hűtőbe tesszük.


A gyümölcsös öntet elkészítése:

Ez előre is elkészülhet akár napokkal is.

Az 50 ml vizet a porcukorral felforraljuk, majd hozzáadjuk a gyümölcsöket és a zöldcitrom levét. Megszórhatjuk fahéjjal. Pár percig hagyjuk lassú tűzön, majd készen is van.  Egy zárható befőttes üvegben napokig tárolhatjuk a hűtőben.

Tálalás előtt vízgőz felett felolvasztjuk a fehér csokit. 

Legvégül egy tányérra helyezzük a panna cotta-t, a tetejére teszünk a csokiból és mellé öntjük a gyümölcsös mártást.
 


2013. január 16., szerda

Lazac pohárban wasabis túróval és almával


Nálunk járt Miklós Csabi móri borász. Róla szeretnék később részletesebben is írni. Most csak ezt a hideg előételt mutatnám be, aminek az alapja pácolt, fűszeres lazac, vagy füstölt lazac. 
A fotón még látszódik néhány étel, három tálon a lazac a főszereplő, az utolsón pedig kacsamell szeletek vannak hidegen mostarda-val, mustáros gyümölccsel. Az ételek után még kóstoltattunk Csabival kétféle trüffelt is. Piros áfonyás- Guinness söröset és chilis- narancsosat. A trüffeleket Praliné Zsuzsi receptjei alapján készítettem el, nagyon finomak voltak. 

 Hozzávalók 10 db pohárkához

- 20 dkg saját készítésű gravlax nagyon éles késsel apró kockákra vágva (kiváltható boltban vásárolt, előre csomagolt füstölt lazaccal)
- 1-2 nagyobb zöldalma – megmosva, meghámozva, felvágva apró kockákra- mindenképpen savanyú alma legyen
- 1 citrom leve és lereszelt héja
- 1 kis fej lilahagyma, apróra felkockázva, enyhén megsózva
- 70 g krémtúró
- 200 g tejföl
- 100 ml felvert tejszín
- wasabi vagy csípős mustár ízlés szerint
- 1 jó evőkanál reszelt torma (lehet készen kapható tormakrém is)
- 4-5  szál nagyon zsenge zöldhagyma vagy egy köteg snidling
- só, frissen darált fekete bors
- pár szem rózsabors összetörve

Elkészítés:

Elkészítjük a túrókrémet: egyneműre összedolgozzuk a krémtúrót és a tejfölt, ízesítjük a mustárral, tormával, szükség szerint kis sóval (a lazac is sós!), jól összekeverjük, majd hozzáadjuk a felvert tejszínt. Félretesszük.

Az apró kockákra vágott almát gazdagon lecsöpögtetjük frissen facsart citromlével, rétegeket rakunk belőle a poharak aljára. Majd megszórjuk egy mokkás kanálka apróra vágott, picit megsózott lilahagymával.
Erre rá kerül egyenletesen elosztva a mustáros túróhab. Vagy wasabis, attól függ mit használtunk.

Legvégül minden pohár tetejére rátesszük a lazackockákat és a frissen felaprított zöldhagymát. (Legyen benne zöldje is!) vagy az apróra vágott friss snidlinggel.
Fél órára hűtőbe tesszük, majd tálalhatjuk is.

Az „ásott lazac” (graved lax) svéd eredetű finom elkészítési módja a friss lazacnak. Alapjában véve cukor, só, bors, friss kapor és a lazac kell hozzá. A megtisztított bőrös lazacfilét bedörzsöljük finoman a fűszerek keverékével (cukor, só, bors – lehet 5 cl erős italt is hozzátenni, például vodkát vagy konyakot), majd egy nagy köteg kaprot teregetünk szét a filé felületén. Az egészet bele helyezzük (bőrös oldal lent) egy vastagabb „nylon” zacskóba, ha lehet lezárjuk (nem muszáj), úgy hogy ne nagyon legyen benne levegő. Az egészet beletesszük egy porcelán vagy üveg terrine (négyszögletű) formába és nehezékeket helyezünk rá, így tesszük a hűtőbe. Minden 12 órában megfordítjuk – nem kell kivenni a zacskóból. Három nap után fogyasztható: kiemeljük, lekaparjuk róla a fűszerfölösleget, konyhapapírral leszárogatjuk, majd szeleteljük.



Ugyanennek a lazacnak a különlegesebb, fűszeresebb változata ezen a linken található. Tulajdonképpen ázsiai fűszerezésű, a kitalálója pedig a híres német fűszermester Alfonz Schuhbeck.

2013. január 13., vasárnap

Terrine kétféle hallal és céklával


Ez egy hideg előétel. Jó néhány nappal előre is elkészíthető, ezért praktikus ünnepi vagy vendégváró fogás.
A terrine az egy olyan étel, ami négyszögletes formában készül és mindig a hűtőből kerül az asztalra.

 Hozzávalók egy nagyobb formához:

- 500 gramm fehér húsú hal vagy lazac, de akkor nem lesz szép fehér a terrine, hanem rózsaszín
- 150 ml tejszín
- 150 ml tejföl
- párolt póréhagyma levelek
- 4 szelet füstölt pisztráng- nagyobb üzletekben kapható
- 4 db főtt, hámozott, kockákra vágott cékla
- 1 db párolt póréhagyma


A halat kiszálkázzuk, ha kell és a tejföllel és a tejszínnel összepürésítjük. Sózzuk ízlés szerint.

Egy fóliával kibéleljük a terrine formát, majd ráfektetjük a párolt póréhagyma leveleket.

A tejfölös halas krémet elfelezzük és az egyik részét a formába tesszük.

Ezután belerakjuk a felkockázott céklát, majd a halat. Legvégül a krém másik felét.

180 fokra előmelegített sütőbe tesszük vízfürdőre. Egy tepsibe vizet öntünk, amibe beleállítjuk a formánkat.
70 percig hagyjuk a sütőben, majd kihűtjük és felszeletelve, hidegen tálaljuk.


Már készítettünk többször terrine-t, mert mint írtam tökéletes vendégek fogadására. Látványosak is és ízletesek. Lazacos- spenótos terrine, ez egy francia recept. Itt olvasható. A joghurtos- füstölt pisztrángos recept, pedig ezen a linken érhető el.

2013. január 5., szombat

Aszalt szilvás, mazsolás, kávés torta

Ezt a receptet Csíki Sándor blogján találtam a Food & Wine blogon. Bevallom őszintén néhány helyen változtattam a recepten. A  cukorból vettem le egy kicsit és mandula helyett mogyorót használtam. Ezen kívül a mazsola, melyet használtam napokig vodkában ázott, emiatt nem kávélikőrt tettem a torta tésztájába, hanem kávét.  Így is nagyon finom volt. A torta eredetileg Nigella Lawson receptje, gondolom őt nem kell bemutatni. Nem is írnék róla most semmit. Ez a torta jó és finom, Nigella-nak inkább a desszertjeit szeretem. Én Szilveszter éjszakájára sütöttem ezt a tortát. Sokan voltunk, mégis elég volt ez a mennyiség, mert tömény, elegendő belőle egy vékonyka szelet.
Szükségünk lesz egy 20 cm-es átmérőjű tortaformára. Ha picit nagyobb az sem gond, legfeljebb alacsonyabb lesz.

Hozzávalók:

- 350 gramm aszalt szilva apróra vágva
- 375 gramm mazsola, mely előzőleg vodkában vagy rumban ázott néhány napot, (nálam vodkában)
- 130 gramm nádcukor
- 175 gramm szobahőmérsékletű vaj
- 175 ml méz
- 120 ml kávé- hosszúra főztem, nem több erős kávét öntöttem hozzá
- 2 evőkanál kakaópor
- 3 tojás felverve
- 2 narancs reszelt héja és leve
- 75 gramm darált mogyoró
- 150 gramm liszt
- fél teáskanál szódabikarbóna
- fél teáskanál sütőpor
- fűszerek: ezekből tettem jócskán. Megszórtam fahéjjal, ánizzsal, őrölt szegfűszeggel és reszeltem bele gyömbért is.


A torta bárhogyan díszíthető. Én csokoládét öntöttem rá és megszórtam színes cukorkákkal. Egyszerűen porcukorral is el tudom képzelni.

Elkészítés:

A mézet, a vajat, az aszalt szilvát, a mazsolákat, a narancs héját és levét, a fűszereket, a kakaót és a kávét egy lábosban felmelegítjük és néhány percig alacsony lángon főzzük.

Ezután langyosra hűtjük, közben a lisztet a mogyorót, a szódabikarbónát és a sütőport jól összekeverjük.

A tojásokat felverjük, majd hozzáadjuk a langyos, gyümölcsös folyadékunkhoz. Utoljára belekeverjük egy fakanállal a lisztes keveréket is.

Egy tortaformába tesszük, melyet előzőleg kibéleltünk sütőpapírral.

150 fokon sütjük körülbelül 80 percig. A teteje megszilárdul, de a belseje lágyabb marad. Érdemes tűpróbát tenni.

Bárhogyan díszíthetjük, alkalomhoz illően.




LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék

futás  félmaraton (1) 1848 (1) Advent (2) áfonya (2) ajándék (3) Alkonyi László (1) Alkonyi_László (2) alma (10) amaránt (2) amaretti (1) amaretto (1) amerikai (2) ananász (1) Angela Hartnett (1) Anglia (7) angol (2) angol konyha (3) Anna Pavlova (1) Antonio Carluccio (1) aprósütemény (6) Arad (1) aszalt szilva (1) Ausztria (1) avokádó (3) Az ínyesmester szakácskönyve (3) Ázsia (3) babér (1) bacon (1) banán (8) banánkenyér (1) baracklekvár (1) bárány (1) bazsalikom (4) Bécs (3) befőzés (1) birsalma (2) blogszületésnap (1) Bodri pince (1) bonbon (2) bor (7) Borbély Zsolt Attila (1) borjúnyelv (1) borkorcsolya (1) borleves (1) borok (2) bors (1) briós (1) brokkoli (1) burgonya (1) cake pop (1) Cambridge (2) Capri (2) carrot cake (2) cékla (7) chili (3) ciabatta (1) citrom (8) cukkini (1) cukormentes (1) cukrászda (1) curry (3) cseresznye (1) csillagánizs (1) csirke (4) csirkecomb (1) csirkemáj (1) csokitorta (1) csokoládé (45) csombor (1) darázsfészek (1) datolya (4) Deák Ferenc (1) Dél- Olaszország (4) Dél- Tirol (1) desszert (96) desszert. (1) díj (2) dió (13) Don Alfonso 1890 (1) Dorozsmai Endre (1) édesburgonya (1) édeskömény (2) édesség (5) egészséges (17) egzotikus (2) élesztős tészta (1) előétel (20) előétel gluténmentes (3) Emilia- Romagna (1) eper (10) Erdély (2) erdélyi ételek (1) erdélyi konyha (9) Essencia (1) Észak- Olaszország (1) Északi- tenger (1) étterem (3) étteremajánló (1) étteremkritika (1) fafülgomba (1) fagylalt (1) fahéj (3) fánk (5) Farsang (3) fehér csokoládé (2) fehércsokoládé (2) fejléc (2) felfújt (1) félmaraton (1) fenyőmag (1) feta (1) focaccia (1) fokhagyma (3) főétel (14) francia (2) futás (2) futóknak (2) füge (2) garnéla (2) gasztroajándék (2) Gere Andrea (1) gesztenye (3) gesztenyeliszt (1) Giorgio Locatelli (1) gluténmentes (56) gluténmentesen (1) gomba (1) Gordon Ramsay (3) Gragnano (1) gránátalma (1) grapefruit (1) gyerekeknek (30) gyerekmenü (1) Gyergyó (1) gyömbér (11) gyümölcs (32) habcsók (2) habcsók kávé (2) hagymalekvár (1) hal (7) halászcsárda (1) halétel (1) házi (1) házias (1) Heston Blumenthal (1) hideg (2) hús (3) hús_nélkül (3) Húsvét (8) india (2) irodalom (1) ital (3) Jamie Oliver (1) játék (5) joghurt (4) kacsa (1) kagyló (1) kakaó (7) kakaólikőr (2) kakaós (1) kandírozott (1) kapor (1) káposzta (1) Karácsony (32) karalábé (1) karamell (3) kardamom (1) kávé (7) kávé mellé (1) kecskesajt (3) keksz (9) kelet (1) kelt tészta (12) kenyér (3) Két falánk olasz (1) kifli (1) kínai (2) kiwi (2) klasszikus (2) kocsonya (1) kókusz (10) kókusztej (5) Kolozsvár (1) konyhasónapló (1) koriander (1) Kossuth Lajos (1) köles (1) köret (1) körte (4) krém (1) krémleves (1) kritika (2) kuglóf (2) kuszkusz (1) lángos (1) Lavazza (1) lazac (6) lazacpisztráng (1) lekvár (3) lencse (1) lepény (2) lestyán (1) levendula (1) leves (22) likőr (1) lilakáposzta (1) linzer (1) liszt nélkül (4) lisztmentes (1) Lombardia (2) London (4) Luca nap (1) macaron (1) Magyar Elek (3) magyar konyha (1) mák (5) málna (3) Mamma Agata (1) mandula (16) mangó (2) március_15 (1) marhafarok (1) marhahús (1) Marina del Cantone (1) marsala (1) mascarpone (3) Massa Lubrense (1) mazsola (3) medvehagyma (2) meggy (6) menü (2) menüsor (1) méz (7) mézes (2) mézeskalács (2) Modigliana (1) mogyoró (10) mogyorókrém (1) mousse (2) mozzarella (1) muffin (3) must (1) München (1) müzli (1) Nápoly (1) narancs (7) német (1) Nerano (1) Nigella Lawson (1) Nutella (3) nyár (2) nyári (1) nyírfacukor (2) olajbogyó (3) olasz konyha (24) Olaszország (8) olívaolaj (1) omlós tészta (3) orda (1) osztrák konyha (1) osztrigaszósz (1) ősz (1) paccheri (1) padlizsán (2) padlizsánkrém (1) Pak_choy (1) palacsinta (1) paleo (5) Palmanova (1) panna cotta (3) papaya (1) paprika (2) paradicsom (6) parfé (1) pasta (1) pavlova (1) pekándió (1) petrezselyemgyökér (2) pisztráng (1) pite (4) pizza (1) pogácsa (3) Pompei (1) próbálkozások (1) program (1) Provence (2) pub (2) Puglia (1) puncs (1) quinoa (2) rebarbara (1) reform (1) régi recept (1) Réka (1) répa (2) ribizli (1) ricotta (1) rizottó (1) rizsliszt (2) rizstészta (1) Róma (2) rozmaring (4) rukkola (4) rumos_meggy (1) sáfrány (1) sajt (1) sajttorta (1) saláta (9) saláta egészséges (1) sárgabarack (1) sárgadinnye (2) sárgarépa (1) savanyú_uborka (1) Soltvadkert (1) sonka (2) sóska (1) sör (1) spagetti (1) spárga (2) spenót (1) sport (2) stévia (1) Stollen (1) suhajda (1) süllő (1) sült paprika (1) sütemény (15) sütés- főzés gyerekkel (1) süti nyalóka (1) sütőtök (16) szardella (2) szárított paradicsom (1) Szeged (2) Szekszárd (1) Szent Korona cukrászda (1) Szenteste (1) szerecsendió (1) Szeretlek Magyarország (1) szezámolaj (1) szilva (6) Szilveszter (2) szójaszósz (2) szőlő (3) születésnap (2) szüret (1) tamarind (1) tárkony (2) tavasz (2) tejbegríz (1) tejföl (1) tejszín (4) teljes kiőrlésű (3) Temesfő (1) terrine (3) tészta (1) tojás (1) tojásfehérje (8) tojáslikőr (1) Tokaj (3) tonhal (2) torma (1) Torockó (1) torta (31) Toscana (2) tökmag (3) töltött_káposzta (1) trüffel (2) túró (14) túrógombóc (1) túrós pite (1) túrótorta (1) Umbria (1) utazás (20) ünnep (10) ünnepi ételek (1) ünnepi_menüsor (1) ünnepre (1) vanília (2) vaníliaöntet (1) vaníliarúd (2) vargabéles (1) vásár (2) vegetáriánus (4) Velence (1) vendéglőkritika (1) vendégváró (5) vers (1) versenyrecept (1) Vida Péter (1) VKF 39 (1) VKF 40 (1) VKF 41 (1) VKF 44 (1) VKF 45 (1) vörös áfonya (1) vöröslencse (1) Walter Eselböck (1) wasabi (1) Wiedenthal (1) zabaglione (1) zöldbab (1) zöldcitrom (2) zöldség (1) zöldségek (4) zsemlegombóc (1) Zserbó (1)