Paradicsomos pite Provence-ból

Ezt a receptet még érdemes gyorsan elkészíteni, amíg van jó nyári paradicsom. Lehet enni melegen, sütés után, bár ilyenkor még nagyon törékeny vagy hidegen is. Szerintem remek uzsonna gyerekek számára is.


 Hozzávalók:

- 200 gramm liszt
- 50 gramm teljes kiőrlésű liszt
- 125 gramm vaj
- 3/4 teáskanál só a tésztába
- 2 nagy paradicsom
- 1 evőkanál tejszín
- 1 evőkanál mustár
- só, bors a tetejére
- kakukkfű


Elkészítés:

A lisztbe sót teszek, majd belemorzsolom a hideg vajat. Körülbelül 2 evőkanál hideg vízzel tésztát gyúrok belőle. Ha szükséges, akkor még tegyünk hozzá egy pici vizet.

Egy pite sütő formát kivajazok, majd kinyújtom a tésztát és belehelyezem. Ha nehéz nyújtani, akkor nyomkodjuk bele darabonként egyenletesen.

A tejszínt és a mustárt összekeverem és bekenem vele a tésztát.

A paradicsomokat felkarikázom és a tészta tetejére rakom. Sózom, borsozom és megszórom kakukkfűvel.

180 fokon megsütjük, körülbelül 40 perc alatt, de érdemes figyelni.

Az eredeti receptet a La casa sin tiempo című blogon találtam, de változtattam rajta. A tésztából én kihagytam a cukrot és a tejet, helyette só és hideg víz került. A liszthez pedig vegyítettem teljes kiőrlésű lisztet is. 

Focaccia pugliese - Focaccia Puglia tartományból

A héten vendégeket vártunk és a felnőtteknek készült csípős, indiai étel, ezért gyorsan ki kellett a gyerekek számára is találni valamit. Végül ezt választottam. Hamar elkészült a tészta, majd a 2 órás kelés közben volt idő a sütemény sütésre is.:)
A receptet egy olasz internetes oldalon találtam. Annyi változás történt benne, hogy nem dolgoztam bele a tésztájába csak 30 ml olajat, míg a recept 50 ml-t javasol. Természetesen ki lehet úgy is próbálni.

Hozzávalók:

- 400 gramm liszt
- 200 gramm krumpli
- 1 kisebb darab friss élesztő
- 100 gramm koktél paradicsom
- 30 ml olívaolaj
- 50 gramm fekete olajbogyó
- 1 púpos teás kanál só
- 200 ml langyos víz
- oregánó vagy bazsalikom

Elkészítés:

Megfőzzük a krumplit, majd meghámozzuk és összetörjük egy villával vagy krumplinyomóval.
Félretesszük kihűlni, langyosan már lehet vele dolgozni.

Az élesztőt 1 dl vízbe belekeverem egy kicsi kanál cukorral és felfuttatom. Az élesztő csak pár gramm. Egy 50 grammos darab sarkát törtem le.

A lisztet egy nagyobb tálba teszem és a közepére helyezem a krumplit, majd megsózom. Ezután ráöntöm az élesztős vizet is, mindet.

Ezután meggyúrjuk a tésztát. Én kézzel is gyúrtam és a mixer csavaros részével is. :) Közben felvett még 1 dl langyos vizet. Az eredeti recept nem adta meg, hogy mennyi vízben futtatja fel az élesztőt és azt sem, hogy mennyit ad hozzá gyúrás közben. Tehát az én tésztámba 2 dl víz került.

Egy labdát formáztam belőle és letakarva, száraz, meleg helyen kelesztettem 2 órán keresztül. Én a fűtőtest közelébe helyeztem el a tálat.

Amikor szépen megkelt a tészta átgyúrjuk még egyszer és hozzáadunk 30 ml olívaolajat, majd kör alakúvá nyújtjuk. Ráhelyezzük a paradicsomokat és az olajbogyókat. Jól megszórjuk oregánóval. Én száraz fűszert használtam, de friss fűszerrel sokkal jobb természetesen.

A sütőt 200 fokra állítjuk, közben a tésztát hagyjuk még 30 percet kelni.

Én fél óráig sütöttem, de azért érdemes figyelni. Mikor szép a színe biztosan készen van. Gyerekeknek sütöttem és nagyon szerették.

Mini pizza Giorgio Locatelli receptje alapján

Sok kedvenc szakácskönyvem van, ezek közül az egyik Giorgio Locatelli könyve az Ízek Itáliája- Tankönyv haladóknak, kézikönyv séfeknek. Alaposan bemutatja a különböző alapanyagokat és felhasználási módjait, rengeteg receptet közöl, megtanít különböző fortélyokra és érdekes történeteket mesél a családjáról és Olaszország különböző tájairól.

Ezúttal mini pizzát készítettem a könyvből, praktikus gyerek vacsorának tűnt, még akkor is ha a gyerekek szeretik a puha tésztát. Ez a pizza vékony és ropogós, a szerző úgy tartja, ami nem ilyen az nem pizza.

Mini pizza

Hozzávalók:

- 374 gramm kenyérliszt
- 200 ml 20 fokos víz
- 60 ml olívaolaj
- 10 gramm friss élesztő
- 10 gramm só

A tészta hozzávalóit a só kihagyásával 3 percig keverjük a mixer csavaros részével egyes fokozaton, majd a sót is hozzáadva folytatjuk további 6 percig kettes fokozaton. A tészta akkor jó, ha ragacsos.

A tésztát munkafelületre tesszük, de nem használunk még lisztet. Kinyújtjuk, hajtogatjuk és az ujjainkkal lyukakat fúrunk bele. Ezt nevezik az olaszok colomba, azaz galamb módszernek.

Locatelli azt mondja, hogy az olaszok gyúrás helyett hajtogatják a tésztát, így levegő kerül bele és a kész kenyér könnyebb lesz. Tehát a tésztát téglalap alakúvá nyújtjuk és az ujjainkkal mélyedéseket fúrunk bele, majd fentről hajtjuk középig, aztán lentről pedig ráhajtjuk a tésztára. Minden hajtásnál lyukakat fúrunk bele.
Ezután a tésztát 45 fokos szögben elfordítjuk és megismételjük az egész hajtogatást.

Mikor ezzel készen vagyunk, hagyjuk a tésztát 20 percig pihenni.

Ezután egy deszkát belisztezünk és a tésztát kinyújtjuk vékonyan. Közben előkészítjük a felületet amin sütni fogjuk a pizzákat. Ez lehet a tepsi hátoldala is, de lehet sütőkő is.

Egy kicsi karikával kiszaggatjuk a pizzákat. Locatelli 5-6 cm átmérőjű karikát használt, én egy kicsivel nagyobbat.

Ezután a korongokat hűtőbe tesszük 4- 8 órán keresztül.

A sütőt felmelegítjük a legmagasabb fokozatra. Én 250 fokra tudtam melegíteni, magasabbra nem. Beletesszük a sütőbe azt a felületet is, amin sütni fogjuk a pizzát.

Kivesszük a hűtőből a pizza korongokat, megszurkáljuk villával, rátesszük a feltétet és betesszük a sütőbe.
7- 10 percig sütjük, de ez nyilván függ attól, hogy milyen meleg sütőbe tettük és mennyire vastag a tészta.

Én paradicsomos tonhalas tölteléket tettem a tetejére,melyet leszórtam grana padano-val és tálaláskor lelocsoltam olíva olajjal. Én most nem írnék ehhez receptet, de hasonlót találtok ezen a linken.

Locatelli szardellamártással kínálja ezt a pizzát.

Bagna cauda mártás:

Ez egy észak- olaszországi, egészen pontosan lombardiai recept. 

Hozzávalók:

- 3 gerezd fokhagyma
- 3 evőkanál tej
- kisebb szardellakonzerv leszűrve
- olívaolaj
- 1 teáskanál vaj

A fokhagymát felforraljuk a tejjel, majd kicsi lángon puhára főzzük a tejben a fokhagymát. Egy kisebb lábost erre ráteszünk és beletesszük a  vajat, a szardellát és egy kevés olívaolajat. Addig tartjuk felette, míg felolvad. Ezután szitán átnyomjuk. A fokhagymát egy kevés tejjel összetörjük és hozzákeverjük a szardellához. Ha szükséges higítjuk olívaolajjal.

Locatelli ezzel a mártással keni meg a pizza tésztáját és rátesz még paradicsomkarikákat és olívabogyót.


Giorgio Locatelli 

1964- ben született Corgeno- ban, Észak- Itáliában. Olaszországban tanult főzni, nagyanyjától Vicenzina Tamborinitől kapott kedvet a főzéshez. Alfio nagybátyja és felesége, Louise szállodát és éttermet vezettek a Comabbio tó partján. Unokatestvérei pedig pékséget nyitottak Milano mellett, Gallarate- ban.
Kezdetben pincér szeretett volna lenni, de ügyetlensége miatt a konyhára került segíteni. Már 10 évesen segített a család éttermében, persze hámozni és darabolni. Az első igazi munkahelye egy varesei étterem volt az Il Passatore, amely híres volt a konyhájáról, a borairól és a fatüzelésű grilljéről. Locatelli a grill részleget kapta, mely nagyon tetszett neki.
Könyvében elmeséli, hogy iskola után Vicenzina várta őket ebédre és már reggel ébredéskor közölte vele, hogy mi lesz az aznapi ebéd. A család sokat törődött a szálloda éttermével és tulajdonképpen a kedd volt az a nap, amikor mindenki együtt volt az asztalnál, mert akkor az étterem nem működött.

"Éveken át figyeltem, ahogy a nagymamám az egész családra főz, de leírt receptet egyszer sem láttam a konyhában. (...) A mai napig nehezemre esik előre megtervezni, alaposan átgondolni egy ételsort, anélkül, hogy láttam volna, mit is hoztak a szállítók a konyhára, vagy hogy mit lehet éppen a piacon kapni. Amikor először jártam Londonba, a Savoy étteremében dolgoztam, és döbbenten láttam, hogy minden kőbe van vésve. Amióta viszont saját konyhát vezetek, addig semmiről nem döntünk, amíg nem láttuk az aznapi húst, halat vagy zöldségeket, nem tudjuk mi friss és megfelelő minőségű. Szívből, ösztönösen főzünk, megadjuk a tiszteletet az ételnek. Ahogy a nagyanyám is tette."

Később dolgozott Svájcban, majd Londonban a Savoy Hotelben Anton Edelmann mellett. Kezdetben szakácssegéd volt, aki a mise- en- place -ért felelt, mely tulajdonképpen az ételek előkészítését jelentette. Ezután került a mártásos részlegre, majd konyhafőnök- helyettes lett. Négy év után Párizsba költözött. Anton Edelmann segített neki helyet kapni a két Michelin csillagos Laurent-ban. Elmeséli a könyvében, hogy a különböző pürék elkészítését itt tanulta, mert Olaszországban csak a gyerekek eszik.
"A franciák alaplé- és mártáskészítési technikái is sokkal kifinomultabbak, mint az olaszoké, akik leginkább könnyű , csak csontból és zöldségekből készült alapléket használnak" A franciák a csontot és a zöldséget először sütőben megpirítják, majd ezután teszik fel főni és folyamatosan eltávolítják a tetejéről a habot. Vörös - és vadhúsokhoz pedig az alaplét tovább sűrítik és hozzáadnak vörösbort. Ez Olaszországban ismeretlen. Párizsban az alapanyagok minőségére fordították a legnagyobb figyelmet.
A Laurent után a Tour d'Argentbe került, de itt nem érezte jól magát. Locatelli hazament Olaszországba, majd újra Londonba költözött, ahol az Olivo nevű olasz éttermet segített megnyitni. A hely hamar befutott, anyagilag is sikereket hozott. Ezután következett a Red Pepper, ahol először sütötték a pizzát Londonban fatüzelésű kemencében. Feltétként friss bivalymozzarellát kínáltak, sonkát, rukolát és bazsalikomot. 1995- ben megnyitották a Zafferano-t, mely 1997- ben megkapta első Michelin csillagát. 2002- ben nyitotta meg a Locanda Locatelli-t, mely ma is működik London szívében. Locatelli azt írja a könyvében, hogy Franciaországban tanult meg főzni, Londonban pedig felnőtté vált.

Locanda Locatelli, 8 Seymour Street, London W1H 7HZ
020 7935 9088

Tonhalas- paradicsomos töltött batyu

Sok blogot olvasok szívesen, ezek közül az egyik kedvencem a Tarka Bárka. Nagyon sok halas recept található rajta és külön kitérnek a szerzők a gyerekek hal fogyasztására is. Én is igyekszem a gyerekeknek minél többször halat adni, szerencsére nagyon szeretik. Az alábbi recept is különösen alkalmas gyerekeknek, hiszen nem szálkás és nagyon ízletes, uzsonnára kitűnő választás. Tehát ez a recept a Tarka Bárkán olvasható itt.

Ez egy észak spanyol étel, empanadillas gallegas. Sokféle változatban és formában készítik. Szokták olajban is sütni, de nekem is a sütőben sütött változat a szimpatikusabb.

Nekem maradt a végén a tésztából. Lefagyasztható és a hűtőben is eláll néhány napot, én azonban a maradékból sajtos rudakat sütöttem.

Hozzávalók a tésztához:

- 500 gramm liszt
- 20 gramm só
- 5 tojás sárgája
- 200 gramm vaj
- 125 ml hideg víz

A töltelékhez:

- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 paprika
- 2 keményre főtt tojás
- 200 gramm paradicsomszósz
- 120 gramm tonhal konzerv
 - só, bors


A lisztet elkeverjük a sóval, majd a vajat belemorzsoljuk úgy, hogy morzsás állagot kapjunk.

A tojás sárgákat összekeverjük a hideg vízzel. Apránként hozzáadjuk a liszthez és tésztát gyúrunk belőle.

Körülbelül 5 percig dagasztjuk. Mikor készen van, akkor 1 órára a hűtőbe tesszük.

Közben elkészíthetjük a tölteléket.
A vöröshagymát és a fokhagymát a paprikával olívaolajon megpároljuk. Hozzáadjuk a paradicsomot, majd pár percig kis lángon főzzük. A legvégén belekeverjük a  tonhalat és a keményre főzött feldarabolt tojást. Sózzuk, borsozzuk és félretesszük kihűlni.

A tészta felét egy lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk és karikákat szaggatunk belőle. Egy teáskanállal teszünk a kör közepébe, majd félbehajtjuk és egy villával lezárjuk. Ne tegyünk sok tölteléket, mert akkor nem tudjuk összezárni. Egy sütőpapírra sorakoztatjuk a batyukat és a tetejüket megkenjük felvert tojással. 180 fokon sütjük körülbelül fél óráig. Érdemes azért figyelni. Mikor szép lesz a színük, akkor vannak készen.

Hidegen és melegen is nagyon finom.

Bazsalikomos csirkés rakott zöldségek

A napokban ettem olaszos rakott zöldségeket. Eredetileg darált disznóhússal készült, én ezt csirkére változtattam. Picit alakítottam a Baracson kóstolt ételen és ez lett belőle. A padlizsán, a tök, a paradicsom és a bazsalikom frissen lett leszedve a kertből.



A szőlő mellett egy sor padlizsán



Bazsalikom és citromfű




Paradicsomszedés



Hozzávalók:

- 4 csirkecomb csont nélkül
- 2 padlizsán
- 1 nagyobb tök fele vagy cukkini
- 10 koktélparadicsom
- 1 nagy csokor friss bazsalikom
- olívaolaj
- parmezán vagy grana padano
- 3 nagyobb burgonya
- só, bors
- tejföl a tetejére


Elkészítés:

A burgonyát félkeményre főzöm hajában, majd meghámozom és felszeletelem.

A padlizsánt és a tököt meghámozom és karikákra vágom, majd olívaolajon elősütöm.

A paradicsomokat megmosom és negyedekre vágom.

Egy jénai tálat bekenek olívaolajjal, majd szépen rétegesen belerakom a zöldségeket és a csíkokra vágott csirkecombot. Bőven teszek bele bazsalikomot is. A tetejét megkenem tejföllel és parmezánt vagy grana sajtot reszelek rá.

180- 200 fokon sütöm egy órát letakarva.

Fokhagymás, paradicsomos kagyló rukkola ágyon

Reggel miközben etettem a gyerekeket ráleltem egy műsorra a tévében. Valahol a szíciliai tengerparton készített az illető egy kagylólevest. Gondoltam picit megváltoztatom az elkészítési módot és készítek belőle egy kitűnő előételt.

Hozzávalók:

- 500 g. fekete kagyló- ideális esetben friss, de a fagyasztott is megteszi. Én ezúttal a mélyhűtőből vettem elő a kagylót.
- 4 gerezd fokhagyma
- olívaolaj
- 3 db. paradicsom
- friss rukkola
- 2 dl jóféle száraz fehér bor
- só, bors

Elkészítés:

Villámgyorsan elkészíthető és nem igényel valójában nagy tapasztalatot. Hozzáfoghat bárki, akinek kedve van.

1. A megpucolt fokhagymát apró darabokra vágjuk és egy felmelegített olívaolajjal gazdagon meglocsolt serpenyőbe tesszük.

2. Egy kis idő múlva hozzáadjuk a felvágott paradicsomot, majd körülbelül 5 perc múlva a kagylót. Ha friss kagylót használunk, akkor megmossuk, egy kefével jól megtisztítjuk, majd eltávolítjuk a szakállát. Ha a kagyló nyitva van, akkor azt el kell dobni, mert nem él.

3. Sózzuk, borsozzuk az ételt, majd meglocsoljuk a borral. Ha a tengerparton készítjük, akkor tehetünk hozzá tengervizet is, csak akkor óvatosabban kell bánnunk a sóval.

4. Megszórhatjuk chilivel is, én most hegyes erős paprikát használtam.

5. A kagyló 5 perc alatt elkészül, ha fagyasztottat használunk, ha frisset, akkor szintén néhány perc elég hozzá, míg szépen kinyílnak. Amelyik zárva marad azt el kell dobni.

6. Egy tányérra rukkolát teszünk, majd szépen rárakjuk a kagylós előételünket. Rögtön tálaljuk.
Kellemes, könnyed, hűsítő, gyümölcsös illatú száraz fehérbort töltenék mellé.