Először nem gondoltam arra, hogy felteszem a blogra a receptet, mert megtalálható máshol és nem szeretnék más tollával ékeskedni, viszont többen kértétek, így meggondoltam magam.
Két ciabatta receptet olvastam el, és a kettőt ötvözve készítettem el az én kenyeremet. Az egyik Vrábel Krisztináé: itt, és Limaráét: mely itt olvasható. A recept lényegében Krisztináé, de a technikát és a sütési módot Máriától sajátítottam el.
Hozzávalók:
- 750 ml liszt- eredetileg BL 80 van megadva, de én BL 55-ös lisztet használtam.
- 3,5 dl víz
- negyed teáskanál száraz élesztő
- 1,5 teáskanál só
A hozzávalókat jól összekevertem, úgy hogy először a lisztet az élesztővel és a sóval, majd hozzáadtam a vizet is. Ezután letakartam egy konyharuhával és 12 órát kelesztettem.
Nemrégen olvastam egy könyvben, hogy a kenyér akkor jó, ha sokáig kel. Ez a ciabatta-ra is igaz.
12 óra múlva egy lisztezett felületre tettem, téglalap formává alakítottam és áthajtogattam. Mária úgy magyarázza, hogy úgy kell hajtogatni, mint egy levélpapírt, három rét, majd félbe. Ezután pihenni hagytam minimum fél órát és megismételtem. Miután letelt az idő kettéválasztottam a tésztát, és újra hajtogattam, de az elkészült tésztát egy tepsire borítottam, melyet előtte kibéleltem sütőpapírral.
Nem említettem még, hogy ez a tészta lágy és ragadós kell legyen.
A tepsiben is pihenni hagyom, majd 10 percet sütöm 250 fokra melegített sütőben úgy, hogy meglocsolom a sütő alját vízzel. Ettől lesz ropogós a kenyér héja, de belül puha marad.
10 perc után leveszem a hőmérsékletet 220 fokra és sütöm még körülbelül 15 percig.
Ha tökéletesen sikerül, akkor belül nagy lyukú. Nálunk estére mind elfogyott. Azt a dicséretet kaptam érte, hogy az utcánkban levő pékségben nem sütnek ilyen kenyeret.
Én legjobban szeretem paradicsommal, mozzarellával, friss bazsalikommal és olívaolajjal.
Nagyon finom egy jól fűszerezett paradicsommártással is grana padano sajttal, vagy pecorinoval.