Én is válaszoltam, ide is beillesztem, hátha valakit érdekel.
01 – A múlt év legjobb könyve
Karácsony Benő: Napos oldal
02 – Több, mint 3 alkalommal olvastad
Egyenlőre nincsen ilyen könyv.
03 – Kedvenc könyvsorozat
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána, Édes élet Itáliában, Szép Toszkána
04 – A sorozat kedvenc része
Édes élet Itáliában
05 – Boldog leszel ettől a könyvtől
Anthony Capella: A szerelem étke
06 – Szomorúvá tesz
Melania Mazzucco: Egy tökéletes nap
07 – Leginkább alulértékelt könyv
Joanne Harris: Csokoládé
08 – Túlértékelt könyv
Kertész Imre: Sorstalanság
09 – Amiről azt hitted nem fogod szeretni, de végül mégis
Agatha Cristie: Tíz kicsi néger
10 – Kedvenc klasszikus
Hérodotosz: Görög- perzsa háborúk
11 – Ami nagyon nem tetszett
Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei
12 – Amit valaha szerettél, de most már nem
Stephen King
13 – Kedvenc író
Több van. Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Alessandro Baricco.....
14 – Kedvenc könyv az írótól
Krúdy Gyula: Szindbád, Alessandro Baricco: Selyem, Gárdonyi Géza: Öreg tekintetes
15 – Kedvenc férfi karakter
Szindbád (Krúdy Gyula)
16 – Kedvenc női karakter
Zboróy Blanka (Jókai Mór: Egy az Isten)
17 – Kedvenc idézet könyvből
Hosszú lesz, de érdemes elolvasni.
"Mégis, mit szeretett Szindbád?
Szerette a nők lábát s a hófúvásos időjárást.
A vidéki tánciskolát és a kis vendégfogadót, ahol ismeretlenül üldögélt, és a fogadósnénak szöktetést ígért.
Az őszi liget vérfoltos faleveleit és az elhagyott szélmalmokat, ahol majd egyszer meggyilkolja azt a nőt, kit legjobban szeretett.
A melankolikus kocsiutat, hegyek között, és a vándorcirkusz-társaság lovarművésznőjének mosolyát, amelyet az elküldött virágcsokrokért kapott.
Szerette a harisnyát kötő idős asszonyok sírvirágszagú meséit régi szerelmeikről és a hazugságokat, amelyeket egy zárdanövendéknek mondhat el a vasúti kocsi folyosóján.
Szeretett felvidéki városokban sohasem látott, polgári ártatlanságú, sokgyermekes nőknek szerelmet vallani, hirtelen tovább utazni, és havas éjszaka, néptelen, zegzugos utcán kis ablakokon bekandikálni, hogy vajon mi történik az éji mécses világítása mellett.
Szeretett kezeket, hajakat, női neveket, asszonyhangokat és simogatásokat. Szeretett alvó fiatal leányok álmában előjönni, és az álarcosbálon a tévedt nőt hercegasszony módjára körüludvarolta, a finomtalan kézhez verset mondott.
Mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény - ha egyszer rózsaszínű trikóban játszhatott volna a magasban a trapézen! - ha orgonista lehetett volna a hercegi kastélyban - ha gyóntatóatya a jezsuiták templomában! Keresett nőorvos Pesten vagy a nőneveldében fiatal tanár! Éjjeli lámpa a Sacré Coeurben vagy nagybetű az imádságban, amelyet a nők kedveseikért mondanak a ferencieknél. Ablaküveg, amelyen át csókot küldenek, szentképecske a párna alatt, selyemszalag a vállfűzőben és rejtegetett költő, akinek műveit fiatal nők titkos helyen olvassák.
És mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott. Nem vigasztalta a százhét nő, aki viszontszerette, aki képzelődésében kábult emlékezésbe ringatta, aki mindegyik hozott magával valami újat, alig megérthetőt és sohasem elfelejthetőt: egy hangot, egy mozdulatot, egy illatot, egy furcsa szót, egy sóhajt... Hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak. Akiket mind szeretni szeretett volna. Akikre egyszerű látás után is úgy gondolt, mintha csak a kezét kellene kinyújtani értük. Szenvedélyesen, rajongva, halántékban lüktető vérrel vette számon a nőket a városban - a hervatag szépeket, mielőtt elhervadnának; a nyílóban levő tearózsákat, akik gondtalan elbizakodottsággal, rózsaszínű füllel, jószagú nyakkal, párnás tenyérrel és keletiesen elkényeztetett tekintettel néztek el Szindbádunk feje fölött; a zárt bimbókat és mezei vadvirágokat, akik friss szájukból másoknak adták a forrásvíz gyanánt bugyborékoló kacajt, és a művésznőt, aki már sokat szeretett. Az életörömtől jajgatva, torkában dobogó szívvel járt-kelt a világban, mikor a nők tavasszal és nyáron új ruháikat felvették. A pesti hölgy fehér blúza és az utazónő zöld szoknyája, olcsó cipőcskéje a hivatalnoknőnek és a fodrásznő fekete köténye, nagy tollai a negyvenéves dámának és az ápolónő fehér ruhája, a budai elszegényedett grófnő fekete nyakkendője és a színésznő trikónadrágja, a páholyban a gyöngyházlátcsövet tartó asszonykéz és a társaskocsi magas hágcsójára felkapaszkodó női láb, zsidónők turbékoló kacagása és az áhítatosan meghajló fehér nyak a szent budai templomokban: ó, sokat foglalkoztatták Szindbádot, amíg élt... Ám ruhátlanul egyformák a nők, s a boldogtalan Szindbád erre sohasem gondolt."
Krúdy Gyula : Szindbád
18 – Csalódtál benne
Paulo Coelho
19 – Legjobb adaptáció
Reginald Rose: Tizenkét dühös ember. 1957 Henry Fondával
20 – Kedvenc romantikus
Alessandro Baricco: Seta (Selyem), Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter
21 – Gyerekkori kedvenc
Egri csillagok
22 – Kedvenc saját könyved
Még nincsen.
23 – Régóta el akarod olvasni, de még mindig nem került sorra
Vaszary Gábor: Ketten Párizs ellen
24 - A könyv, amit bárcsak többen olvasnának
Makkai Sándor: Magyarok csillaga
25 - A karakter, akivel leginkább tudsz azonosulni
Zboróy Blanka (Jókai Mór: Egy az Isten)
26 - A könyv, ami megváltoztatta a gondolkodásodat valamiben
Melania Mazzucco: Egy tökéletes nap
27 – Legmeglepőbb befejezés vagy csavar a történetben
A gyilkosság
28 – Kedvenc könyvcím
Meghalt a szép galamb...
29 – Mindenki utálta, kivéve te
Vörös postakocsi (Krúdy Gyula)
30 – Abszolút kedvenc könyv
Henryk Sienkiewitz: Quo vadis
Az éjjeliszekrényem egy évvel ezelőttről
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése