Magát a szigetországot leszámítva, Európában igencsak vitatott kérdés az angol csapolt vagy akár palackozott ale típusú sörök élvezeti értéke. Idén nyáron volt szerencsém erre a kérdésre testközelből választ kapni, jóllehet ez a saját személyes megélésem – verdiktumokkal, objektíveskedő osztályzásokkal tehát nem tudok szolgálni - néhány gondolatot azért nem árt leszögezni.
Röviden az ale sörről: testes, karakteres íz- és illatvilág, világostól a barnáig terjedő színskála mentén helyezkednek el a különféle változatok, alkoholtartalmuk jellemzően 4%-8% között váltakozik, ami azonban lényegileg is elválasztja a „lager”-ek hatalmas családjától, az az erjesztés. A lagerekkel ellentétben, az ale sörök felső erjesztésűek, vagyis az erjedés teljes folyamata alatt az élesztő a nedű tetején úszkál, annak egyes melléktermékei benne maradnak a sörben, innen az ale sörök gyümölcsös illat- és ízgazdagsága. Az erjedési folyamat lényegesen rövidebb a lagerekénél ugyanakkor magasabb hőmérsékleten történik (10-21°C), csapoláskor a tradicionális ale-be nem kerül szénsav, a nedű a hordóból a pohárba kézi pumpálás útján kerül (A kor szellemét követve manapság a legtöbb ale-t leszűrik, szénsav- illetve nitrogénpalack-csatlakozóval ellátott nemesacélhordókba töltik, amelyekből aztán a nálunk ismert módon csapolják szét. Időközben azonban Anglia-szerte kialakult egy a „valódi ale“(Real Ale) visszaállítását és megőrzését megcélzó polgári kezdeményezés „Campaign for Real Ale”- röviden CAMRA - néven), optimális fogyasztási hőmérsékletük 14°C körül mozog! Akármennyire is meglepő: finom! Ilyen íz- és illatvilággal rendelkező sörhöz ilyen fogyasztási hőmérséklet való! Meggyőződéses bajor világos- illetőleg pils típusú sörök fogyasztójaként furcsa ilyet állítanom, mi több, egyesek szerint talán szentségtörés is, de az angol csapolt ale 14°C fokon finom! Természetesen nem állítom, hogy az ale sört nem szabad hűtőhidegen fogyasztani, de nem kapjuk meg ugyanazt az íz- és illatélményt, arról nem is szólva, hogy szerintem a sört kutató, sörről olvasó, sört fogyasztó emberek számottevő része ismeri azt a kánikulás nyári napokra jellemző extrém szomjúságérzetet, valamint az ebből fakadó látomást: „Na most egy korsó sör! Egyetlen egyszer emelem a számhoz és csak üresen teszem vissza az asztalra!”... Nos, akinek bármilyen csekély mértékben is érzékeny a torka, a szokványos európai lagert 4-5°C -on csapoló lokálokban zavarba jön! Nem úgy a kézi pumpával csapolt szűretlen ale-t forgalmazó egyesült királyságbéli kocsmákban! Szomjas vagy? Fogod, legurítod és már rendeled is a következőt és ekkor már van időd/energiád/kedved/agysejted ízlelni is :)! Sem a túlzott hűtés, sem a felesleges szénsavtartalom nem akadályoz minket abban, hogy „akut szomjúság” esetén a helyzethez mért sebességgel fogyasszuk!
További érdekesség az angliai sör- és kocsmakultúrát illetően: a poharakat pontosan pint (568ml) űrtartalmúra gyártják, azokat színültig csapolják. Nincs vita, hogy a kocsmáros kinek miért mér többet vagy kevesebbet (ami pl. romániában igen divatos kvázi „ártatlan” fogyasztóátverési úzus), ugyanakkor némi esetlenséggel is jár a dolog: ha úton a söntéstől az asztalig kilötykölöd a söröd egy részét – a te bajod! És hidd el: kilötykölöd! :)
Angliában helyet kap a kisipari ale-főzés is. Működnek a kicsi független sörfőzdék, saját főzésű alet forgalmazó kocsmák, mi több, újabban sztárszakácsok is elkezdtek saját elképzelésű ale-recepteket kidolgozni és az azok szerint készülő söreiket forgalmazni, ilyen lenne pl. Marco Pierre White ’The Governor’ nevű söre vagy Gordon Ramsay a „Fickó F-fel” (The F Word) című tv műsorának otthont adó éttermének a saját söre, amely, ha nem tévedek a műsor nevét viseli.
Volt akkora balszerencsém a mindössze 4 napos angliai tartózkodásom alatt, hogy a cambridge-i „Live and Let Live” kocsmában (ahol egyébként egyszerre 70 féle rumot lehet kóstolni, de mivel váltakoznak a felkínált fajták, évente több mint 200 féle cukornádpárlat fordul meg ezen a helyen!) lemaradtam a korianderízű „Umbel ale”-ről, merthogy az éppen akkor talált kifogyni és még nem érkezett meg az utánpótlás, legközelebb azonban biztos nem hagyom ki!
Borbély Szilárd
Most fedeztem fel, hogy a Tescóban egész nagy a választék angol sörökből, lehet kicsit nosztalgiázni :)
VálaszTörlésKöszönöm, majd megnézzük. :)
VálaszTörlés