Torockó

Torockó az egyik legszebb hely Erdélyben. Sokszor jártam már ott és még ezután is fogok. Nem lehet betelni a szépségével. Az idén a kisfiam a nagyszüleivel, néhány borásszal és borszakértővel, és az unokatestvéreivel júniusban ott töltött egy hosszú hétvégét.

Torockó

Kolozsvár után található 60 km-re. A falu jelképe a fölé magasodó Székelykő. Itt minden nap kétszer kel fel a nap. Egyszer megjelenik az égen, majd elbújik a kő mögött és újra felkel.

A falu már az Árpád ház idején is lakott volt. A Toroczkai család telepített ide német vasműveseket, akik megalapozták Torockón a vasfeldolgozást. A lakosság a 18. században elmagyarosodott.
A Székely-kő és a csodaszép falu rengeteg turistát vonz a környékre. Ha szeretnénk ellátogatni ide, akkor érdemes időben eldönteni, hogy mikor utazunk. Az első és egyben legszebb túra lehet a Székelykő megmászása. Egyáltalán nem nehéz, egy átlagos sportos ember könnyedén felmegy a tetejére. A főtérről a kék kereszt jelzést követve lehet feljutni körülbelül 45 perc alatt. Útközben egy régi vízimalmot is meg lehet nézni. A Székely- kő 1128 m magas. Szerintem 6 éves kortól megmászható.

Forrás: erdely.ma
(A többi fotó saját)
Torockó központjában áll a falu unitárius temploma. Torockó és Torockószentgyörgy unitárius falu. A vallás megszületése kötődik az 1568-as tordai országggyűléshez, ahol a világon először mondták ki a vallás- és lelkiismeret szabadságot. (Erre méltán büszkék lehetünk mi magyarok). A vallás megalapítója Dávid Ferenc volt. Az unitáriusok elutasítják a Szentháromságot, szerintük egy az Isten, ebből kifolyólag Jézus istenségét sem vallják.
Torockó híres a népviseletéről is. A csodálatos ruhákat megnézhetjük a főtéren lévő Néprajzi Múzeumban. Ha már itt járunk ne hagyjuk ki Ida néni magángyűjteményét sem.
Ha Torockón kirándulunk érdemes tehát megnézni a templomot, a múzeumot, a vízimalmot és a temetőben is sétálhatunk egyet. Érdemes figyelni a szászokra utaló bástyákat a sírokon. A környéken ne hagyjuk ki Torockószentgyörgyöt. Itt található egy vár, mely könnyű sétával elérhető. A faluban megnézhetjük Brassai Sámuel szülőházát is, jelenleg a helyi unitárius lelkész otthona. Brassai Sámuel 19. századi unitárius polihisztor volt, a kolozsvári Brassai gimnázium egykori igazgatója.

A torockószentgyörgyi vár
Torockón van még néhány régi ház, melynek az ablakkeretét vörösre festették. Ennek oka, hogy a torockóiak a 18. század elején megtagadták a jobbágyi szolgálatot. A Habsburgok leverték a felkelést, a mozgalom vezetőit Szabó Gergelyt és Ekart Andrást felakasztották. Emiatt a torockóiak a tiltakozásukat kifejezve vörösre festették az ablakkereteket.
Ha már itt vagyunk, akkor a másik kihagyhatatlan program a Tordai hasadékon való átkelés. A Tordai hasadék keletkezéséhez egy nagyon szép legenda fűződik. Szent László királyunk itt ütközött meg a keletről betörő ellenséggel, a kunokkal és a besenyőkkel. A helyszínen Szent László vereséget szenvedett és üldözőbe vették a kunok, azonban Isten a segítségére sietett és a szikla kettéhasadt, a kunok pedig beleestek a szakadékba.
Ha valaki kedvet kapott egy torockói kiránduláshoz, akkor keresse bátran a Király Vendégházat, ott tudnak segíteni a szállásfoglalásban és az étkezés megszervezésében is.

Ha valakit elragadott a táj szépsége és kíváncsi az unitáriusokra, akkor feltétlen olvassa el Jókai Mór: Egy az Isten című kötetét. Mikor szavazni kellett arra, hogy szerintem melyik a legjobb magyar regény, én ezt választottam.









Felfelé a Székely- kövön









A Tordai- hasadék